Környezeti zajmodellezés

Környezeti zajmodell és zajtérkép készítése



Környezeti zajmodell és zajmenedzsment

A folyamatos környezeti zaj menedzsment stratégiai eszköze az üzemi zajtérkép és a szoftveres terjedési modell. A zajtérkép az üzemi zajforrások kezelésének és elemzésének legpraktikusabb eszköze, mely térinformatikai rendszerbe integrálja az üzemi, topográfiai és zajforrás adatokat. A számítógépes modellezés és elemzés segítségével igen nagy pontossággal meghatározható egy adott területre, illetve adott zajforrás-rendszerre vonatkozóan a zajterhelés alakulása a számítás bemenő adatainak ismeretében. Ennek megfelelően grafikus eszközökkel, közvetlenül a helyszínrajzon, illetve a háromdimenziós digitális alaptérképen ábrázolhatók az üzemi zajforrások számítási eredményei, valamint a bemeneti paraméterek változtatásával látványosan elemezhetővé válik egy tervezett, jövőbeni modellezett környezeti zajállapot.

A zajtérképezés célja

A zajtérképező szoftvert a következő célfeladatokra alkalmazzuk:

  • általános műszaki-tervezési feladatokhoz szükséges zajtérkép készítésére
  • területfejlesztési és rendezési tervek vizsgálati részéhez
  • zajtól kiemelten védett, csendes területek kijelölése céljából
  • 49/2002 EK irányelv szerinti stratégiai zajtérkép készítésére
  • környezetvédelmi intézkedési és stratégiai tervek kidolgozása céljából
  • létesítmények akusztikai méretezésére előzetes akusztikai tervfejezetek készítéséhez
  • egyedi zajforrások környezeti, vagy belső téri terjedési modellezéséhez
  • üzemi és közlekedési zajforrások zajvédelmi hatásterületének meghatározásához
  • környezeti hatásvizsgálatok és közlekedésfejlesztési koncepciók tervfejezetéhez
  • üzemen belüli terjedési viszonyok és zajos üzemrészek feltárásához
  • műszaki zajcsökkentési megoldások várható hatásának akusztikai elemzéséhez

A zajtérkép az aktuális zajállapotot zajimissziós-, vagy konfliktustérképen ábrázolja, amely a vizsgált területen, a különböző zajforrások által okozott zajterhelést a megítélési időkre vonatkoztatva mutatja be isophon-görbés ábrázolással. A színezett grafikus ábrázolás lehetővé teszi a laikus szemlélő számára is a település aktuális zajhelyzetének áttekintését és elemzését, mivel egyértelműen ábrázolható a hatályos jogszabályokban rögzített terhelési határértékeknek való megfelelőség, illetve nem megfelelőség. A zajterhelési határértékek túllépésének mértéke megjeleníthető a zajforrás teljes hatásterületén a zajforrás és a terület jellegének, a szabadtéri terjedés szabályainak, a topográfiai feltételeknek, valamint a védendő létesítményeknek megfelelően. A zajmodell pontossága általában ±2 dB(A).

A környezeti zajtérkép

A környezeti zajtérkép készítésénél alapvetően a fenti jogi és műszaki szabályokra támaszkodunk az alábbi eltérésekkel:

A megítélési idő:

  • közúti zaj esetén: nappal 16 óra (06:00–22:00 óra között) és éjjel 8 óra (22:00–06:00 óra között)
  • ipari zaj esetén: nappal 8 óra (06:00–22:00 óra között)) és éjjel 0,5 óra (22:00–06:00 óra között)

A zajjellemzők, amelyek számítását elvégezzük:

  • nappali (átlagos) zajterhelés (Lnappal)
  • éjjeli (átlagos) zajterhelés (Léjjel)
  • maximális zajterhelés (Lmax)

A számítási pontok magassága: általában a talaj felett 1,5 m

A háromdimenziós digitális alaptérkép

A vizsgált létesítmények hatásterületének bevitele háromdimenziós digitális alaptérképpel történik, mely a zajtérkép alapját adja. A térképműnek az alábbi kritériumokat kell teljesíteni:

  • az egész területre vonatkoztatva teljes körű, azaz szakadásmentes
  • a végtermék digitális (elektronikus) formátumú
  • strukturált, rétegekre szervezett, színes, poligonizált és minden elemében háromdimenziós
  • a térképmű pontossága 0,5–2 méter

Az alaptérkép az alábbiakat tartalmazza:

  • szintvonalak
  • beépített területek területi besorolással, jelleggel
  • beépítetlen területek területi besorolással, jelleggel, a növényzet jellegével
  • épületek terepi magasságukkal (a domborzat figyelembevételével)
  • zajforrások tengelyvonalai és topográfiai adatai
  • tereptárgyak, rézsűk, alagutak, hidak, felüljárók
A zajtérkép készítése

A zajtérkép az erre a célra fejlesztett speciális zajtérképező szoftverrel készül. A fent felsorolt bemenő adatokat a szoftverben felépített modell elemeihez rendeljük, amely a kiválasztott előírásban (esetünkben a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendeletben) részletezett módszer szerint a terület rácspontjaiban kiszámítja a zajterhelést, majd interpolációs eljárással meghatározza a terület azonos hangnyomásszintű görbéit.

A terjedési modell meghatározásához, valamint a környezeti zajtérkép elkészítéséhez az IMMI Premium verziójú zajtérképező szoftvert használjuk (S72/603 FONOR Kft. licenc).

A szoftveres zajtérképezési folyamat főbb fázisai

 

Digitális alaptérkép
Adatbevitel
Rácsszámítás


Üzem látképe (légifotó)

 

Zajmodell felépítése az IMMI zajtérképező szoftverben (háromdimenziós)

Kiszámított horizontális rács megjelenítése a modellen (háromdimenziós)

 

Környezeti zajtérkép bemenő adatainak módosításával elkészíthető egy zajcsökkentési tervhez kapcsolódó immissziós zajtérkép is, mely a tervezett zajcsökkentési megoldások megvalósítása utáni állapotot modellezi.

 A tervezett zajcsökkentés előtti és utáni zajállapot összehasonlítása

 Zajcsökkentés utáni állapot
Zajcsökkentés utáni állapot


 

Kiszámított környezeti zajtérkép EOV rendszerbe illesztve (kétdimenziós)

 

Szoftverrel előállított hatásterület kijelölés hatósági adatszolgáltatáshoz (kétdimenziós)

Üzemi terület háromdimenziós modellje

Település környezeti zajtérképe

 

 

 

Partnereink:

ABB
BorsodChem
Bosch
Coca-Cola
IBM
MOL
Procter and Gamble
Samsung
Xellia