Környezeti zajmodell és zajtérkép készítése
Környezeti zajmodell és zajmenedzsment
A folyamatos környezeti zaj menedzsment stratégiai eszköze az üzemi zajtérkép és a szoftveres terjedési modell. A zajtérkép az üzemi zajforrások kezelésének és elemzésének legpraktikusabb eszköze, mely térinformatikai rendszerbe integrálja az üzemi, topográfiai és zajforrás adatokat. A számítógépes modellezés és elemzés segítségével igen nagy pontossággal meghatározható egy adott területre, illetve adott zajforrás-rendszerre vonatkozóan a zajterhelés alakulása a számítás bemenő adatainak ismeretében. Ennek megfelelően grafikus eszközökkel, közvetlenül a helyszínrajzon, illetve a háromdimenziós digitális alaptérképen ábrázolhatók az üzemi zajforrások számítási eredményei, valamint a bemeneti paraméterek változtatásával látványosan elemezhetővé válik egy tervezett, jövőbeni modellezett környezeti zajállapot.
A zajtérképezés célja
A zajtérképező szoftvert a következő célfeladatokra alkalmazzuk:
- általános műszaki-tervezési feladatokhoz szükséges zajtérkép készítésére
- területfejlesztési és rendezési tervek vizsgálati részéhez
- zajtól kiemelten védett, csendes területek kijelölése céljából
- 49/2002 EK irányelv szerinti stratégiai zajtérkép készítésére
- környezetvédelmi intézkedési és stratégiai tervek kidolgozása céljából
- létesítmények akusztikai méretezésére előzetes akusztikai tervfejezetek készítéséhez
- egyedi zajforrások környezeti, vagy belső téri terjedési modellezéséhez
- üzemi és közlekedési zajforrások zajvédelmi hatásterületének meghatározásához
- környezeti hatásvizsgálatok és közlekedésfejlesztési koncepciók tervfejezetéhez
- üzemen belüli terjedési viszonyok és zajos üzemrészek feltárásához
- műszaki zajcsökkentési megoldások várható hatásának akusztikai elemzéséhez
A zajtérkép az aktuális zajállapotot zajimissziós-, vagy konfliktustérképen ábrázolja, amely a vizsgált területen, a különböző zajforrások által okozott zajterhelést a megítélési időkre vonatkoztatva mutatja be isophon-görbés ábrázolással. A színezett grafikus ábrázolás lehetővé teszi a laikus szemlélő számára is a település aktuális zajhelyzetének áttekintését és elemzését, mivel egyértelműen ábrázolható a hatályos jogszabályokban rögzített terhelési határértékeknek való megfelelőség, illetve nem megfelelőség. A zajterhelési határértékek túllépésének mértéke megjeleníthető a zajforrás teljes hatásterületén a zajforrás és a terület jellegének, a szabadtéri terjedés szabályainak, a topográfiai feltételeknek, valamint a védendő létesítményeknek megfelelően. A zajmodell pontossága általában ±2 dB(A).
A környezeti zajtérkép
A környezeti zajtérkép készítésénél alapvetően a fenti jogi és műszaki szabályokra támaszkodunk az alábbi eltérésekkel:
A megítélési idő:
- közúti zaj esetén: nappal 16 óra (06:00–22:00 óra között) és éjjel 8 óra (22:00–06:00 óra között)
- ipari zaj esetén: nappal 8 óra (06:00–22:00 óra között)) és éjjel 0,5 óra (22:00–06:00 óra között)
A zajjellemzők, amelyek számítását elvégezzük:
- nappali (átlagos) zajterhelés (Lnappal)
- éjjeli (átlagos) zajterhelés (Léjjel)
- maximális zajterhelés (Lmax)
A számítási pontok magassága: általában a talaj felett 1,5 m
A háromdimenziós digitális alaptérkép
A vizsgált létesítmények hatásterületének bevitele háromdimenziós digitális alaptérképpel történik, mely a zajtérkép alapját adja. A térképműnek az alábbi kritériumokat kell teljesíteni:
- az egész területre vonatkoztatva teljes körű, azaz szakadásmentes
- a végtermék digitális (elektronikus) formátumú
- strukturált, rétegekre szervezett, színes, poligonizált és minden elemében háromdimenziós
- a térképmű pontossága 0,5–2 méter
Az alaptérkép az alábbiakat tartalmazza:
- szintvonalak
- beépített területek területi besorolással, jelleggel
- beépítetlen területek területi besorolással, jelleggel, a növényzet jellegével
- épületek terepi magasságukkal (a domborzat figyelembevételével)
- zajforrások tengelyvonalai és topográfiai adatai
- tereptárgyak, rézsűk, alagutak, hidak, felüljárók
A zajtérkép készítése
A zajtérkép az erre a célra fejlesztett speciális zajtérképező szoftverrel készül. A fent felsorolt bemenő adatokat a szoftverben felépített modell elemeihez rendeljük, amely a kiválasztott előírásban (esetünkben a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendeletben) részletezett módszer szerint a terület rácspontjaiban kiszámítja a zajterhelést, majd interpolációs eljárással meghatározza a terület azonos hangnyomásszintű görbéit.
A terjedési modell meghatározásához, valamint a környezeti zajtérkép elkészítéséhez az IMMI Premium verziójú zajtérképező szoftvert használjuk (S72/603 FONOR Kft. licenc).
A szoftveres zajtérképezési folyamat főbb fázisai
Digitális alaptérkép
|
Adatbevitel
|
Rácsszámítás
|
Üzem látképe (légifotó)
Zajmodell felépítése az IMMI zajtérképező szoftverben (háromdimenziós)
Kiszámított horizontális rács megjelenítése a modellen (háromdimenziós)
Környezeti zajtérkép bemenő adatainak módosításával elkészíthető egy zajcsökkentési tervhez kapcsolódó immissziós zajtérkép is, mely a tervezett zajcsökkentési megoldások megvalósítása utáni állapotot modellezi.
A tervezett zajcsökkentés előtti és utáni zajállapot összehasonlítása
Zajcsökkentés utáni állapot
|
Zajcsökkentés utáni állapot
|
Kiszámított környezeti zajtérkép EOV rendszerbe illesztve (kétdimenziós)
Szoftverrel előállított hatásterület kijelölés hatósági adatszolgáltatáshoz (kétdimenziós)
Üzemi terület háromdimenziós modellje
Település környezeti zajtérképe